Kacorlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2004.(III.30.) számú rendelete

KACORLAK KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

 

Egységes szerkezetben a 2/2017. (II. 3.) önkormányzati rendelettel

 

Hatályos: 2017. február 15-től

 

 

Kacorlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1.  

2. I.Fejezet

3. Általános előírások

1.§.

(1) E rendeletbe foglalt helyi építési szabályzat Kacorlak község közigazgatási területére terjed ki.

 

(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK), valamint a Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad.

 

(3) A településszerkezeti és a szabályozási terv kül- és belterületi tervlapjain jelölt

1. Kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

A szabályozás kötelező elemei:

• szabályozási vonal

• beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek lehatárolása 

• bel- és külterület lehatárolása

• terület felhasználási módok 

• övezetek lehatárolása és beépítésük jellemzői

• közterületek felhasználása, azokon történő építés feltételei

• művi értékvédelem

•  táj- és természetvédelem

2. Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók.

A szabályozás irányadó elemei: az a/ pontban nem említett elemek (telekhatárok, azok módosítása, tervezett telekalakítások stb.)

 

 

 

 

A telekalakítás és az építés engedélyezése

2.§.

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap szerint változik, a telekalakítást és építést, a változásnak megfelelően kell engedélyezni.

 

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, épületet és egyéb létesítményt építeni, átalakítani, bővíteni, lebontani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni, e rendelet és mellékleteinek megfelelően szabad.

(3)A telek beépítési feltételei: megközelíthetőség közútról, vagy magánútról, rendeltetésszerű használathoz szükséges közművesítettség, a hulladék-elhelyezés és gépkocsi elhelyezés OTÉK 33.§. szerinti biztosítása.

Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, előközművesítés stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek megteremtését követően adható meg.

 

(4) A terven jelölt telekalakítások irányadónak tekintendők. Amennyiben a telekhatárok a tervtől eltérően alakulnak, az elő-, oldal- és hátsókertek mértéke (építési hely határai) a telekalakításnak megfelelően, de az övezetre előírt mértékben határozandók meg.

 

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

1. A közigazgatási terület felhasználása

3. §

(1) A közigazgatási terület , tervépítési szempontból 

1. beépített és beépítésre szánt 

2. beépítésre nem szánt területbe lett sorolva.

 

(2) A közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, valamint belterületet és külterületet elválasztó határvonalát a tervek feltüntetik.

 

(3) A közigazgatási terület egyes területrészeinek felhasználását a településszerkezeti terv határozza meg. (R-1)

 

A beépítésre szánt területek felhasználása

4.§

(19 A község közigazgatási területének beépítésre szánt területe a következő építési övezetekből áll:

• Lakóterület:                falusias építési övezetek                                            (Lf)

• Vegyes terület:           településközponti vegyes építési övezetek                (Vt)

• Gazdasági:                  kereskedelmi, szolgáltató építési övezet                   (Gksz)

ipari egyéb építési övezet                                          (Gip)

• Különleges terület:     zöldfelületi különleges terület, temető                      (Kt)

zöldfelületi különleges övezet, sportterület              (Ks)

zöldfelületi különleges övezet, szabadidő terület     (Ksz)

közmű jellegű különleges övezet, szennyvíztisztító (Kszv)

                                       

Lakóterület, lakóövezetek

5. § 

(1) A lakóterületek településen belüli helyét, belterületi építési övezeteit az R-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

Falusias lakóterületen (Lf) elhelyezhető építmények:

• legfeljebb kétlakásos lakóépület 

• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató és vendéglátó épület

• igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

• szálláshely, szolgáltató épület 

• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari, mező- és erdőgazdasági, állattartó épület

(2) Az építési telkek megengedett legnagyobb szintterület sűrűsége, beépítettsége, megengedett legnagyobb építménymagassága, a biztosítandó zöldfelület legkisebb mértéke, az egyes övezetek előírásai szerint betartandók.

 

(3) A szabályozási terven jelölt telekösszevonások, megosztások, illetve telekhatár rendezések, irányadó jellegűek.

 

(4) Lakótelkeket kialakítani, lakólétesítményeket elhelyezni, a terv szerinti lakóterületeken, azok övezeti előírásai szerint lehet.

 

(5)[1] A lakóterületen az építési telkeknek, az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, (ahol az övezeti előírás szerint egyébként megengedett) különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

Állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó további, vegy szigorúbb feltételeket, követelményeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. 

 

(6)[2] A lakótelkeken elhelyezni kívánt kisipari, szolgáltató műhelyek esetében, azok környezetkárosító hatásától függően, védőtávolságot, vagy egyéb feltételeket szükséges betartani.

 

(7)Az építési telkeken biztosítandó zöldfelület nagysága min. 40 %. 

 

(8)A falusias lakóterület övezetei:

1. O-K-ba sorolt lakóövezetben jellemzően kialakult beépítési környezetben az épületek oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. A kialakítható minimum teleknagyság az övezet jelzésében feltüntetett terület, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %, a lakóépületek építménymagassága maximum 4,50 m.

2. O-1-be sorolt lakóövezetben jellemzően új beépítés során az épületek oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. A kialakítható teleknagyság minimum 1000 m2, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %, a lakóépületek megengedett legnagyobb építménymagassága 5,0 m, az övezet előírása szerint.

3. SZ-K-ba sorolt lakóövezetben jellemzően kialakult beépítési környezetben az épületek szabadon álló építési helyen belül helyezhetők el. A kialakítható minimum teleknagyság 900 m2, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30%, a lakóépületek építménymagassága kialakult, illetve. új épület építése esetén maximum 5,0 m.

    

(9) Az oldalkertekre, valamint az építmények közötti megengedett legkisebb távolságra vonatkozó további előírásokat az OTÉK 35. és 36. §., valamint e rendelet és az 1. sz. melléklete határozza meg, mely előírásokat az épületek telepítésénéi figyelembe kell venni.

 

(10) Lakóövezetek területén, a temető védőtávolságán belül épület nem építhető. A szennyvíztisztító védőtávolságán belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem építhető.

(11) Telektömbönkénti részletes szabályozási adatokat, az 1. számú melléklet tartalmazza. A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.

(12) Oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 m, szabadon álló beépítés esetén 16,0 m a kialakítható legkisebb telekszélesség. A lakótelkek kialakítható legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.

 

(13)Oldalhatáron és szabadon álló beépítési mód esetén az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem a létesítendő építményekre vonatkozó tűztávolságnál.

 

(14) A meglévő, oldalhatáron álló, beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek - a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt - az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III.  tűzállósági fokozatú épületek közötti távolság, 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalkert felé eső homlokzatainak magassága, 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. §.(4) bek. szerinti szellőzőnyílások vannak (az eltérés a szabályozási terven „e"-vel jelölt telkek esetén érvényesíthető).

 

(15) Az előírt teleknagyságot el nem érő, de megfelelő telekszélességű meglévő telkek, az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával beépíthetők.

 

(16) A lakóterületi építési övezetekben lévő telkek beépítési feltétele, a legalább részleges közművesítettség megléte (közüzemi villamos energia és ivóvíz, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés).

 

(17)Az épületek csak magastetővel készülhetnek, a kialakult beépítéseknél a környezethez illeszkedő tetőhajlásszöggel, új lakóterületek beépítésénél 30 - 45 fokos tetőhajlásszöggel. A lakóépület tetőhéjalása hullámpala nem lehet.

 

(18) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát homlokzatszerűen kell kialakítani. Az állattartó épületek nyílászárói utca felé nem nyílhatnak.

 

 

Vegyes területek

6. §

(1) A község településközponti vegyes területeit a szabályozási terv határolja le, és tünteti fel. E területeken rendeltetés szerint az alábbi épületek helyezhetők el: 

• lakóépület 

• igazgatási épület 

• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás, szálláshely szolgáltató épület 

• egyéb közösségi, szórakoztató épület 

• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület 

• sportépítmény

Parkolóház és üzemanyagtöltő nem létesíthető.

A településközponti vegyes területeken csak lakófunkció mellett helyezhető el a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású mezőgazdasági, egyéb gazdasági, kézműipari épület, állattartó épület, termelő kertészeti építmény.

 

(2) A településközponti vegyes területek szabadon állóan és oldalhatáron állóan is beépíthetők, megengedett legnagyobb beépíthetőség 50 % , megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2, megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 illetve 6,5 m, biztosítandó zöldfelület legalább 20 %. 

 

(3) Tömbönkénti részletes szabályozási adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.

 

(4) Vegyes területek építési övezeteiben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges közművesítettség (5.§ (17) szerint)

1.  

2. Gazdasági területek

7. §

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket (Gksz) a szabályozási terv, valamint a településszerkezeti terv feltünteti. E területek, a terv távlati belterületén, belterületbe csatolandó külterületen találhatók. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre azok felhasználása előtt, szabályozási terv készítendő, melyben meghatározandó azok beépítésének részletes szabályai, utakkal történő feltárása, javasolt telekosztása.

 

(2) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú, épületek elhelyezésére szolgál. A Gksz területeken az alábbiakban felsorolt létesítmények helyezhetők el: 

 

• mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület, valamint a funkciót kiszolgáló épületek

• a gazdasági tevékenységi célú épületen belüli a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

• igazgatási, egyéb irodaépület

•  parkolóház, üzemanyagtöltő

• sportépítmény

• egészségügyi, szociális épület

• egyéb közösségi szórakoztató épület

   

(3)[3] A kereskedelmi szolgáltató területen előírt beültetési kötelezettség R-2 terven jelölt minimális mértéket be kell tartani. 

 

(4) Ipari gazdasági (Gip) terület (meglévő és bővítmény) külterületen van, melyet a településszerkezeti terv (R-1) feltüntet. A bővítés tervezett felhasználásáig a terület használata nem változhat (mezőgazdasági hasznosítás — szántó).

 

(5) Az ipari gazdasági területen — a jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységek létesítményeinek kivételével elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei, a nem nagyüzemi mértékű állattartásra szolgáló épületek helyezhetők el.

Az ipari területen kivételesen elhelyezhetők a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

 

(6) Az ipari gazdasági területeken megengedett legnagyobb beépítettség 50 %, szintterület sűrűség maximum 1 ,5, építménymagasság maximum 7,50 m (mely nem vonatkozik a toronyszerű technológiai technológiai biztosítandó zöldterület min. 25 %.

 

(7)[4] A gazdasági területeken (Gksz, Gip) létesítményeket építeni, bővíteni, működtetni csak az előírt védőtávolságok és a környezeti ártalmak (zaj, por, bűz) elleni védelmet szolgáló feltételek biztosításával lehet. 

 

(8)[5] Nagyüzemi mértékű (nagy létszámú) állattartás a közigazgatási területen nem folytatható (védőtávolság nem biztosítható). A bel- és külterületen tartható maximális állatlétszámot a község állattartási rendeletében kell meghatározni fajtánként és összesítve. 

(9)Azoknál a gazdasági területeknél, amelyeknél az engedélyező hatóságok védőzöld telepítését írják elő, a védőzöldet a környezetszennyezést okozó üzem részéről, s annak területén kell kialakítani, s a létesítmény használatba vételének feltételeként kell szerepeltetni.

 

(10) A gazdasági területeken lévő telkek beépítési feltétele belterületen, a legalább részleges közművesítettség (5.§.(17) szerint), külterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékű közművesítettség.

1. Különleges területek

8.§

(1) A temető (Kt):

Belterületen helyezkedik el (63 hrsz.). A temető határaitól mért 50 m védőtávolságon belül épület nem építhető.

A temető szabadon állóan, zöldfelületi jellegének megfelelően maximum 5 %-ig építhető be, maximum szintterület sűrűség 0,1. Építménymagasság maximum 6,0 m.

A temető területen a sírok területét 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

 

(2) Sportterület (Ks):

A tervezett sportterület külterületen (031/1 hrsz) kerül megvalósításra. Zöldfelületi jellegének megfelelően beépíthetősége maximum 5 %, szabadon álló, maximum 6,0 m építménymagasságú épületekkel. Szintterület sűrűség maximum 0,2. Biztosítandó zöldfelület minimum 80 %. A területen csak nem körnvezetszennyező hatású sportágak telepítése megengedett

 

(3) Szabadidő terület (Ksz):

A tervezett szabadidő terület külterületen (069 és 071/3 hrsz) valósítható meg. A területen rekreációs céllal horgásztó kialakítása tervezett. A tó megvalósítását külön jogszabályok szerint meghatározott engedélyezési eljárásoknak kell megelőznie. Zöldfelületi jellegének megfelelően a terület beépíthetősége maximum 5 %, mely arány a vízfelülettel együtt számolt területre vonatkozik. Szintterület sűrűség maximum 0.15. Építménymagasság maximum 5,0 m, biztosítandó zöldfelület és vízfelület együttesen min. 85 %

 

(4) Szennyvíztisztító telep (Kszv):

Meglévő közmű jellegű különleges terület. Beépíthetősége, építménymagassága a terület jellegének megfelelő mértékű. A területen csak az üzemeléshez, üzemvitelhez szükséges építmények helyezhetők el.  Védőtávolságán belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek nem építhetők. 

 

(5) A közigazgatási területen bányanyitás nem engedélyezhető.

 

A beépítésre nem szánt területek felhasználása

9. §

(1) A község közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba:

• Közlekedési és közmű területek

  • Zöldterületek

  • Erdőterületek

  • Mezőgazdasági területek

  • Vízgazdálkodási területek

 

Közlekedési és közmű területek

1. 10. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit (építési területeit), védőtávolságait szabályozási terv és a településszerkezeti terv tartalmazza.

 

 (2) Közutak.

1. Gyorsforgalmi út

• tervezett M9-es sz. (Szeged-Szekszárd-Sopron) autópálya, melynek 15 éves távlaton túli megépítése valószínű.  A településszerkezeti terven (R-1) feltüntetett nyomvonala a lakóterületektől való távolsága, a természetvédelmi területek és régészeti érdekű területek védelme szempontjából optimális. 

  A gyorsforgalmi út mentén a védőtávolság az úttengelytől számított 100-100 m. 

2. Országos mellékút

• 7531 sz. Újudvar-Pölöskefő közti közút, melynek építési terület szélessége külterületen3 0,0 m, belterületen 15,0 és 18,0 m között változó.

  Az országos mellékút külterületi szakaszai mentés az út védőtávolsága az úttengelytől számított 50-50 m. 

3. Gyűjtőutak:

• 88 és 030 hrsz. út (tervezett Kacorlak-Zalaszentbalázs összekötő út) 

  Építési terület szélessége külterületen min. 22,0 m, belterületen min. 16 m.

• A 48/1,2,3 valamint 067 és 045/17 hrsz. utak módosított nyomvonalon, mely a tervezett M9 jelű autópályán átvezetve az autópálya és a Principális patak közti terület feltáró útja, távlati Kacorlak-Gelsesziget összekötő út. 

4. Kiszolgáló utak:

• A község fent nem említett utcái és külterületi útjai. Építési terület szélességük a lehetőségektől függő szélesség, de minimum 8,0 m. 

  A szilárd burkolatú utakhoz kapcsolódó földutakon minimum 30 m hosszú sárrázó burkolatot kell kiépíteni. 

   

(3)Azon belterületi utak esetében, melyeknél az előírások szerinti építési terület szélesség egy szakaszon, vagy az út tejes hosszában nem biztosítható, az utak kialakítására a szabályozási tervhez kiadott út mintakeresztszelvények adnak javaslatot.

 

(4)Az utak építési terület szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásávai szabad. A területsávon belül közművek, nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között) elhelyezhetők.

 

(5) [6]

(6)[7]

 

(7)Az utak, parkolók fásítása, kötelező kertészeti kiviteli tervek szerint, a közműelhelyezések figyelembe vételével lehetséges. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését

 

(8)A gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint, telken belül kell biztosítani.

 

(9)Tömegközlekedési útvonalként a meglévő és tervezett országos mellékutak és helyi gyűjtő utak vehetők figyelembe. A megállóhelyeket öbölben kell kialakítani.

 

(10)A közművek területigényes létesítményei részére a szükséges területeket biztosítani kell. A nyomvonal jellegű közművek elhelyezése belterületen az utak szabályozási szélességén belül is történhet.

Közműlétesítmények elhelyezésénél, védőtávolságok kialakításánál, az OTÉK előírásait, a vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani. 

 

(11)[8]

 

(12)Közműlétesítmények ágazati szabvány szerinti védőtávolságán belül, mindennemű építési

tevékenység, csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása alapján engedélyezhető.

 

(13)Az utcai vízvezeték hálózaton legfeljebb 200 m-enként földfeletti tűzcsapot kell kiépíteni. ( OTSZ 35/1996. XII. 29. BM Rend. szerint)

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélvek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló — jogszabályban kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, oltóvíz és egyéb oltóanyagokat biztosítaniuk kell

(14)A község kommunális szennyvízcsatornával ellátott területein a keletkező szennyvizeket a szennyvízcsatornába kell vezetni. E területeken közműpótló műtárgy átmenetileg sem építhető.

 

(15)A tervezett beépítésre szánt területeken szennyvízkibocsátó létesítmény megvalósítása csak a szennyvízcsatorna hálózat. kiépítésével egyidőben, vagy azt követően történhet.

 

(16)[9] A tervezett beépítésre nem szánt területeken engedélyezhető épületekben keletkező szennyvizek, amennyiben közüzemi szennyvízcsatornára nem köthetők, közműpótló műtárgyakba vezethetők. Közműpótló műtárgyként csak zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló építhető.

A közműpótló műtárgyakból kiemelt és engedéllyel rendelkező vállalkozó által szállított szennyvizet a fogadására kialakított telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és engedélyek szerint kell tárolni és kezelni

 

(17)Az újonnan beépítésre szánt területeken valamint a csapadékvíz elvezetés szempontkából rendezetlen területeken, a felszíni vízelvezetést meg kell oldani. 

 

Zöldterületek

11. §

(1)A község belterületén a meglévő és tervezett zöldterületeket szabályozási tervlap (R-2) feltünteti.

 

(2)A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

 

(3) A zöldterületen elhelyezhető: 

• pihenész és testedzést szolgáló építmény

• vendéglátó épület

• a terület fenntartásához szükséges épület

• emlékmű, kültéri képzőművészeti alkotás

 

(4) A zöldterületeken épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el

 

(5) Közpark berendezésein, növényzetén, szobrokon, emlékműveken reklám nem helyezhető el. 

Erdőterületek

12. §

(1)A közigazgatási területen meglévő és tervezett erdők védelmi (védő Ev), valamint gazdasági (Eg) rendeltetésűek, melyeket a településszerkezeti terv (R-1) feltünteti. 

 

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

 

(3) A 10 ha-t meghaladó gazdasági rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő épületek elhelyezhetők maximum 0,5 %-os beépítettséggel, maximum 4,5 m építménymagassággal.

 

(4) Az erdőterületeken elhelyezendő építmények létesítése során az erdőről és az erdő védelméről szóló jogszabályok, előírásait be kell tartani. 

 

Mezőgazdasági területek

13. §

(1)A község mezőgazdasági területei rendeltetésük szerint: 

             a/ általános Má) 

             b/ védelmi (Mv)

 

(2)A község területén lévő általános rendeltetésű mezőgazdasági területeken (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

 

(3) A szántó, gyep, rét, legelő területen (Má) 1500 m2-t meghaladó területű telken a rendeltetésszerű használatot biztosító építmény maximum 3 %-os beépítettséggel elhelyezhető.

 

(4) A szántó, gyep rét, legelő területen (Má) lakóépület 15.000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A telek szabadonállóan építhető be, az oldalkertek mértéke minimum 4,50 m. A különálló lakóépület maximum kétlakásos, építménymagassága legfeljebb 4,50 m lehet. A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani. Az épületek csak 25-45 fokos hajlásszögű magastetővel építhetők.

(5)[10]

 

(6) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok-központ), ha a telek területe legalább a 15.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetve azt nem veszélyezteti. A birtok központ telkén a beépítettség a 45 %-ot nem haladhatja meg.

 

(7) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

 

(8)Talajvédelem egyéb vonatkozásaiban a termőföldről szóló jogszabályok előírásait is be kell tartani.

 

(9) Természetvédelmi területeken történő beruházás, művelési ág változtatás esetében, a természet védelméről szóló jogszabályok előírásait is be kell tartani. 

 

 

Vízgazdálkodási területek

14. §

(1) Község közigazgatási területén lévő vízgazdálkodási területek: 

• patakok, vízfolyások (Kacorlaki patak, Principális csatorna, Újnépi patak) medre és parti sávja

 

(2) Területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

 

(3) Patakok, vízfolyások, árkok medrének, partjának. karbantartását biztosítani kell, ahol nem közterülettel határosak, ott a munkálatok elvégzéséhez szükséges gépek számára a közlekedési sávot szükség szerint fenn kell tartani. A parti sáv szélessége a patakok esetén mindkét oldalon 6-6 m, melyen belül a munkálatokat akadályozó növényzet, valamint épületek, építmények nem helyezhetők el.

 

III.Fejezet

Egyéb rendelkezések

Értékvédelem

15. §

(1)[11] A község területén lévő országos műemlékek:

• Római katolikus templom, Széchenyi u., 32. hrsz.

  Műemléki törzsszám: 6385

• Népi lakóépület, Széchenyi u. 27, 61 hrsz.

  Műemléki törzsszám: 6387

• Népi lakóépület, Széchenyi út 31, 59 hrsz.

  Műrmléki törzsszám: 6388

 

(2)[12] A műemléki környezet az alábbi ingatlanokra terjed ki:

• 32, 33/1 , 33/2, 75 hrsz telkek, valamint a 156/2 hrsz. és 88 hrsz. utaknak az érintett telkekig terjedő része

• 43, 44, 45, 57, 59, 60, 61, 62, 63 hrsz telkek, valamint a 48/1,2,3, 55/2, és 58 hrsz. utaknak az érintett telkekig terjedő része

A régészeti lelőhelyek területe az alábbi ingatlanokra terjed ki:

1. lelőheły: rézkori, középkori

 120, 121/1,3 144/1,2, 145, 146, 147, 148,1,2,3,4,5,6, 149, 158, 159, 160, 16, 163, 165, 025, 02, 04/4,5 hrsz. telkek

2. lelőhely: őskori és római kori 

038/1 ,2 hrsz. telkek

     2/1 . lelőhely: római kori

038/1 hrsz. telek

3. lelőhely: késő vaskori, római kori, népvándorlás kori

010/1 hrsz. telek

4. lelőhely: középkori

058/2 hrsz. telek

 

(3) A műemléki védelem alatt álló épületeken, azok telkein és telkei előtt reklám nem helyezhető el.

 

(4) A közigazgatási területen lévő helyi védelemben részesülő építmények:

• Útmenti kereszt külterületen 7531 sz. út mellett

• Útkereszteződésben lévő I. és II. világháborús emlékmű

• Műemlék templom előtt álló 2 db kereszt

   

(5) Az építészeti örökség helyi védelmének szabályait e rendelet módosításával, vagy külön rendelet alkotásával a Képviselőtestület határozza meg. 

 

(6) A védelem alá helyezett objektum jó karban tartásáról, a rendeletben meghatározott értékek fenntartásáról általában a tulajdonos köteles gondoskodni.

 

(7) Helyi védelem alá tartozó objektumok rendeltetésszerű használatán túli költségek biztosítására, a tulajdonos kérésére, az Önkormányzat egyedi döntés alapján támogatást nyújthat.

 

(8)[13]

(9)[14]

 

(10) Közigazgatási területen lévő helyi jelentőségű és helyi védelemben részesülő régészeti lelőhelyeket a településszerkezeti terv jelöli. 

 

(11)[15]

 

(12)[16] A védett régészeti területen a védetté követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják.

 

(13) Országos védelemben részesülő természeti érték:

•  Principális csatorna menti lápföld – természetvédelmi terület

 

(14) A természetvédelmi területen épületek építése nem engedélyezhető.  

 

(15) A természetvédelmi területen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

 

(16) Természetvédelmi a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

 

A környezet védelmére vonatkozó előírások

16. §

(1) Kommunális szemét szervezett formában történő elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik. Az illegális szemétlerakó helyeket fel kell számolni.

 

(2) Szennyvizek elhelyezésénél a 10. §-ban foglaltakat kell betartani. 

 

(3) Közigazgatási területen elhullott állatok tetemét, az engedéllyel rendelkező feldolgozó-, vagy ártalmatlanító helyre kell szállítani.

 

(4) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, élő vízfolyásba, ill. csapadékelvezető árokba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. '     

 

(5)  Környezetvédelmi kategória besorolás:

• a közigazgatási terület általában védett kategóriába sorolt

• vízminőség védelem: VI. osztályú

• lakóterületre (falusias beépítéssel) vonatkozó megengedett egyenértékű hangnyomásszint nappal (6-22ó) 50, éjjel (22-6ó) 40 DB. 

•  Gazdasági területre vonatkozó megengedett egyenértékű hangnyomásszint nappal 60, éjjel 50 DB. 

 

(6) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított  terhelési határértéket meghaladó káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő háttérértékekkel együtt kell figyelembe venni. 

 

(7)[17] Az új létesítmények kialakításánál, a meglévő, vagy új technológiák alkalmazásánál teljesíteni kell, a környezeti levegőtisztasági követelményeket, és a levegőtisztaság védelmi előírásokat. 

 

(8)[18] Zajt és rezgést kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, ill. üzemeltethető, ha zaj- és rezgéskibocsátása nem haladja meg az előírt zajterhelési határértékeket.

 

(9)A beépítésre szánt építési telkeken belül a szabályozás által előírt zöldterület biztosításáról (növényzettel történő ellátásáról) az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

 

(10) A közlekedési területeken belül és kialakítandó zöldfelületi elemek ápolásáról, az előírt fasorok telepítéséről, azok gondozásáról az ingatlan tulajdonosa, vagy kezelője köteles gondoskodni. 

 

(11) A közparkok jó karban 'való tartásáról, a tervezett közparkok kialakításáról az önkormányzat köteles gondoskodni. 

 

(12) A véderdők kialakításáról, fenntartásáról a véderdőt szükségessé tevő létesítmény tulajdonosa, illetve kezelője köteles gondoskodni.

 

(13) Közpark, véderdő csak engedélyezést terv alapján létesíthető.

 

(14) Az ipari, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási létesítményeknél, valamint a különleges területeknél az engedélyezési tervek részét képezik a zöldfelületi tervek is.

 

(15)[19] A mindenkor hatályos rendeletekben megadott a „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységeknél” (jelenleg a 20/2001. II.14. Kormány rendelet) a környezetvédelmi hatásvizsgálat elkésztése kötelező. 

(16) [20]

 

(17)[21] Az új területek beépítésének előfeltétele azok terep- és vízrendezése, a közművesítése különös tekintettel a szennyvízcsatorna és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére. 

 

(18) [22]

(19) [23]

(20) [24]

 

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító 

sajátos jogintézmények

1. 17. §

 (1)[25]

(2) Elővásárlási jog

Kacorlak Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg:

1. a szabályozási tervben jelzett  tervezett lakótelkek területére

2. a szabályozási tervben jelzett új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területekre 

3. a telepü1ésezerkezeti terven jelzett külterületi ipari-gazdasági területekre

 

(3) Kisajátítási jog:

Kacorlak Község Önkormányzatát kisajátítási jog illeti meg:

1. a szabályozási tervben jelzett tervezett lakótelkek területére 

2. a 27, 28, 29, 30/1, 31, 33/1,2 valamint a 65 hrsz. egy részére tervezett településközpont vegyes (TV) területre 

3. a szabályozási terven szereplő újonnan tervezett közparkok területére

 

(4)Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:

A Helyi Építési Szabályzat, illetve a szabályozási terv szerint szükséges új utak létesítése, rneglévő utak bővítése, vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét – kisajátítási eljárás nélkül - a Kacorlak Községi Önkormányzat javára igénybe veszi és lejegyzi. 

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §

(1)Ez a rendelet 2004. április 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Zalaszentbalázsi Községi Közös Tanács 12/1988. sz. határozatával jóváhagyott, Kacorlak községre vonatkozó összevont rendezési terv és szabályozási előírások hatályukat vesztik.

 

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.